A horvát iskolarendszer dióhéjban és a megfigyelt módszerek

Horvátország oktatási rendszere sok tekintetben hasonlít a magyarországihoz. Óvoda után nyolc évfolyamos, kötelező és ingyenes általános iskola következik, ahova a gyermekek 6-15 éves kor között járnak. Akadályoztatott tanulók esetében a felső életkor kitolható maximum 21 éves korig. 

Horvátországban a középiskola nem kötelező. Három fő fajtája van: gimnázium, szakképzés és művészeti iskola. A középiskolát vizsga zárja, amelyben a tanulók számot adnak az általános iskolában és a középiskolában szerzett készségekről, képességekről és ismeretekről. Ezután jelentkezhetnek a végzett tanulók a felsőoktatásba. 

Az oktatási rendszer első három eleme minden tanuló számára hozzáférhető ingyenesen, de csak az általános iskola kötelező. Nincs kötelező egyenruha az iskolákban.

Az általános iskolában a tanév 35 tanítási hétből áll a tanulók számára. 

Az alul lévő táblázatban a piros szín a nemzeti ünnepeket, a sárga a szombat-vasárnapot, a kék pedig az iskolai szüneteket jelöli. Az éves táblázat a szeptember hónappal kezdődik. Látszik, hogy ebben a tanévben szeptember 6-án, hétfőn kezdődött az oktatás, és június 21-én ért véget.

Ötös skálán osztályoznak. Az 5 a legjobb = kiváló, a 4 = nagyon jó (!), a 3 = jó (!), 2 = elégséges, 1 = bukás. Ha valaki bukásra áll egy tantárgyból, akkor a tanár megvizsgálja, hogy az utolsó órák egyikén tud-e még javítani. Ha nem, akkor a júniusban a tanuló plusz órákat kap, hátha nem kell megbuktatni. Ha egy tanuló még így sem osztályozható, akkor augusztus végén felel. Ha ez sikertelen, akkor megbukik a tanuló.

Az a tanuló, aki három tantárgyból bukik, az évet ismétel.

A tanórák 45 percesek, és az órák között öt vagy tíz perces szünetek vannak. A tanórák előtt és után nincs csengetés. Néhány éve szüntették be. Jónéhány tanár szereti ezt az új, nyugodtabb rendszert. Azonban van hátránya is, mert nem érkeznek pontosan a tanulók, a késők csak úgy beszállingóznak. Az óra végén pedig a tanulók csomagolni kezdenek. Többször volt arra példa, hogy logikailag nem is fejeződött be az óra, de a gyerekek felálltak.

Se az óra elején, se a végén nincs köszönés, jelentés, a hiányzókra sem mindig kérdez rá a tanár. Az idegen nyelv órán főleg hasznos és fontos ráhangoló (warm-up) órarészt sem tapasztaltam.

Láttam, hogy milyen módszerekkel dolgozik az alsó tagozaton az angoltanár. Nálunk általános gyakorlat, hogy (főleg a kicsiket) sok eszközzel, szemléltetéssel és játékosan tanítjuk. Ennek az ellenkezőjét tapasztaltam azon a néhány tanórán, amelyen részt vettem. Többnyire frontális osztálymunkát láttam. 

A felsőbb évfolyamokon az egyedüli szemléltetés a tankönyv használata volt több órán is. A feleltetés részeként tanulói prezentációkat mutattak be. Szembetűnő volt, hogy minden hibát (a legkisebbet is) azonnal javította a tanár, akkor is, ha egyébként a mondanivalót meg lehetett érteni.

További feleltetés így zajlott: a tanuló kiállt a tanári asztal mellé (néha teljesen háttal az osztálynak), és ott elmondta az olvasmány tartalmát. Az igen gyenge tanulótól a tanár csak a szöveg felolvasását várta el.

A tanulók meghatározott számú dolgozatot írnak egy-egy félévben. 

Érdekessége a mi KRÉTA naplónk horvát megfelelőjének, hogy nem tud átlagot számolni, azt a tanárnak kellett a telefonján kiszámolnia, ha bizonytalan volt. Továbbá minden jegy egyforma értékű. Nincs 200, vagy 300 százalékot érő témazáró vagy röpdolgozat.

A tanártól elvárják, hogy néha szöveges bejegyzést is írjon a tanulóról. Ezeket a mondatokat nem egy legördülő menüből választja ki, hanem maga gépeli be. Ennek megfelelően néha elírás is van benne. Ezt később tudja a tanár javítani. Nem úgy, mint a beírt jegyet. Azt ugyanis csak 24 órán belül tudja megváltoztatni, törölni. Ha később vesz észre egy hibát, akkor az adminisztrációhoz kell fordulnia, hogy vegyék ki a jegyet. 

A képen azt az oldalt látjuk, amelyből Suzanna, az egyik angol tanár dolgozott, amikor lezárta a tanulót. A nevét és arcképét kitakarva fotóztuk le az oldalt. A fénykép nagyon hasznos. A táblázatban havi bontásban is megvannak az érdemjegyek, ráadásul az is látszik, hogy melyik készségre kapta az osztályzatot. 

A kisebbeknél a tanár a hallott szöveg értését, beszédkészséget és a 3. osztálytól írást is vizsgál. Elvárják a tanártól, hogy az ottani KRÉTA-naplóban helyenként szövegesen is értékeljen.

Az angolt, mint idegen nyelvet a tanulók az 1-4. évfolyamon heti kettő órában, az 5-8 évfolyamon heti három órában tanulják. Az angol nyelv minden tanuló számára kötelező.

Lehetőség van második és harmadik idegen nyelv tanulására is. A második az csak az olasz, a harmadik (ha valaki szeretne három nyelvet) csak a német nyelv lehet. Ebben a sorrendben. Ha valaki beiratkozott második, illetve a harmadik nyelvre, akkor abban a tanévben az már a számára kötelező. Ha nem jelzi az év vége előtt, hogy abba szeretné hagyni, akkor automatikusan beiratkozik a következő évi szabadon választott nyelvre is.

Az angol nyelv tanítását az 1. osztályban kezdik, de az első félévben még nem osztályozzák. Suzana szerint, akinél az alsós órákat láttam, a kicsiknek nagyon stresszes, ílymódon felesleges és káros az osztályzás.

A jegy a felsősöknek igazán fontos a továbbtanulás miatt. 

A tanárok munkaterhelése tekintetében megtudtam, hogy általában 18 órát töltenek a tanteremben. Ezek az óráik láthatóak a tanáriban kifüggesztett (a miénkkel teljesen megegyező) órarendi táblázatban. Ehhez még egyéb órák jönnek, úgyhogy egy-egy tanárnak 23 órája van hetente, ha angolt, más nyelvet, vagy horvátot tanít. A művészeti tárgyakat tanítóknak kevesebb az óraszámuk. Valami mással töltik ki a munkaidőt, de erre nem kaptam pontos információt.

A tanári órarendben láttam, hogy néhányan nem csak Rovinjban, hanem Baléban vagy Pulában is tanítanak egy vagy két napot:

Könnyebb, kényelmesebb dolguk van a kinti kollégáknak. A tanárok a saját termükben fogadják a tanulókat. A tantermek nem a gyerekekhez, hanem a tanárokhoz tartoznak. A gyerekek mennek teremről teremre. Így a tantermekben a tantárgyhoz kapcsolódó dekoráció van, továbbá üzenetek, általános hirdetmények láthatók. Néhány teremben láttam LED interaktív táblát. Másutt projektorral és vetítővászonnal oldják meg a kivetítést. A technikai felszereltsége a rovinji iskolának hasonló a mi iskolánkéhoz.

Az angol, azaz az idegennyelv tanóra jelentős része angolul folyt, de gyakran szőttek bele mind a tanárok, mind pedig a tanulók horvát mondatokat, magyarázatokat. Nem ismert a horvát iskolában a csoportbontás. 20-25 tanulót tanít egyszerre a nyelvtanár.

Nagyon tanárfüggő volt, hogy volt-e magatartási probléma a tanórán. Előfordult, hogy a tanárnak kiabálnia kellett, hogy helyreálljon a rend. Az óra eleje és vége is fegyelmezetlen volt.

Az egyes osztályok órarendje látható a lenti fotón, amelyet a tanári szobában fényképeztem le. A tanulóknak az alsó tagozaton 4-5, a felső tagozaton 6-7 órájuk van naponta.

Sokkal szigorúbb a horvátoknál a telefonhasználat elbírálása. A gyerekek egyáltalán elő sem vehetik a telefonjukat a táskából. Ezt be is tartják. A hét során egyetlen egyszer sem láttam telefonáló, telefonján játszó gyereket a szünetben sem. Egy kolléga elmesélte, hogy régebben a gyerekek alig várták az óraközi szüneteket, hogy a telefonjukat "nyomkodhassák". Teljesen megszűnt a gyerekek közötti kommunikáció. Ennek vetettek véget azzal, hog a tanulóknak kikapcsolva a táskájukban kell tartaniuk a készülékeket, és csak akkor kapcsolhatják be, ha az órán szükség van rá, és a tanár engedélyt adott rá. Ellenkező esetben a telefont elveszik a gyerektől, és az igazgató úr csak a szülőnek adja vissza. 

Akárcsak az alsó tagozaton, a felsőben sem igen láttam kiegészítőeszköz-használatot. A tankönyvet és a munkafüzetet használták. A falakon (szaktantermekről beszélünk) szemléltető plakátok vannak elhelyezve. A kisebekkel a Project Explorer (Oxford), a nagyobbakkal a Wider World (Pearson) tankönyveket használják. A könyveket általában vissza kell adniuk az iskolának, kivéve a nyelvkönyveket. 

Az IKT használatára csak a tanulói prezentációk szolgáltak például, illetve közvetve az, hogy amikor én tartottam Kahoot vetélkedős tanórát Magyarországról, akkor a Kahoot felületét magabiztosan kezelték, vagyis szokták használni.

A tanárok az óráikat és a jegyeket az ottani KRÉTA-naplóban vezetik. Kis pontozó füzeteket, jegyzeteket nem használnak. A jó pont rendszere nem ismert ott. Senki nem használta. 

A hiányzó tanárt helyettesítik. Ha a helyettes akarja, akkor a saját tantárgyát taníthatja, és azt be is tudja írni a sajátjaként az elektronikus naplóba, vagyis az ő óraszáma nő. Ennek az év végén van nagy jelentősége.

Minden tanárnak ugyanis el kell érnie minimum az éves óraszám 90 százalékát. Ha nem éri el, akkor az év vége felé szól az igazgató, hogy ilyen és ilyen kolléga helyett ő megy be egy osztályhoz tanítani a saját tantárgyát, hogy meglegyen az óraszáma. Akitől ilyenkor elveszik az óráját, mert neki már megvan a 90 százaléka, az örül, mert szabad. Akinek viszont a tanév végéig sem lesz meg a 90 százalék, annak a fizetéséből levonnak.